Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BÖLCSESSÉG SZAVAI

 

 

BÖLCSESSÉG SZAVAI - VÁLOGATÁS

PÉLDABESZÉDEK, SÍRÁK KÖNYVE

Most, hogy elkeztem válogatni a bibliában a Példabeszédek anyagából, kénytelen lettem elgondolkodni azon, hogy sok minden befolyásolhatja a szövegek helyes megértését. Például az, hogy milyen tájon növekedett az olvasó, milyen élettapasztalatok álnak mögötte, olvasott-e hasonló szövegeket más nyelven, más fordításban (Káldi Neovulgáta,stb.). Minél találóbbak a szavak, annál jobban vésődnek belénk a gondolatok.

Ugyanis megakadtam mindjárt az első mondatnál: „nagyra van az ember elméje a csőd előtt“. Magyar vagyok, értem, de mégis idegenül hat rám, mivel ahol nevelkedtem, azon a tájon így nem mondják. Hatással van rám más nyelv is, ezért részemre világosabbnak tűnik, találóbb, ha azt mondják, hogy: „a bukást a büszkeség előzi meg“. Ez most egy más nyelvű biblia általam való fordítása volt.

Ebben a szellemben teszek megjegyzéseket a további szövegek egyes helyein.

 

TARTALOM

1 BÜSZKESÉG

2 GŐG – FÖLÉNYESSÉG

3 NYELV

4 ALATTOMOS

5 SZEMTELEN

6 CSALÁS

7 DÜH

8 INDULATOSSÁG

9 VISZÁLY

10 HAZUGSÁG

11 LUSTASÁG

12 ESZETLEN

13 BUTASÁG

14 OSTOBA

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


 

1

BÜSZKESÉG

PÉLDABESZÉD

12Nagyra van az ember elméje a csőd előtt, a dicsőséget alázat előzi meg.

18Összeomlás előtt kevélység a hírnök, felfuvalkodottság jár a bukás előtt.

3A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka.

10Ahol a kevélység tanyáz, ott csak veszekedés van, az alázatosaknál bölcsesség lakik.

12Aki embertársát lenézi, az ostoba, az okos férfi nem szól semmit.

2Az elbizakodottságnak gyalázat a társa, a szerényeknél a bölcsesség lakik.

13[Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem. 13Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál.

25A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja.

SIRÁK

7A gőg gyűlöletes Isten s ember előtt, s a jogtalanságot egyként bűnnek tartják.

12Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja szívét. 13Mert a kevélységnek a bűn a kezdete, a megátalkodott csak úgy ontja a bűnt. Ezért sújtja az Úr külön csapásokkal, míg egészen meg nem semmisíti.

18Embernek nem áll jól a dölyfös önteltség, asszony szülöttének a pimasz dühösködés.

[Így is olvastam: A büszkeséget nem emberek részére szánták, sem a dühös haragot azoknak, akik asszonytól születtek.]

21Istenfélelem az Isten általi elfogadás kezdete, az elvetés kezdete pedig a büszkeség és a makacsság.

[KNB-ben így olvastam: Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.]

27Jobb, ha dolgozol, s mindened van bőven, mint ha valaki dicsekszik, s nincsen amit egyék.

20Az alázat iszonyattal tölti el a gőgöst, éppilyen iszonyat a szegény a gazdagnak.

2

GŐG - FÖLÉNYESSÉG

PÉLDABESZÉD

5Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá: nem marad büntetlen!

9Jobb, aki észrevétlen magát szolgálja ki, mint aki nagyra van, de még kenyere sincs.

23Az embert a gőgje (porig) megalázza, de az alázatost megbecsülés éri.

4A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn.

SIRÁK

8Ajkával a bűnös bajba keveredik, elbukik a gőgös és a gyalázkodó.

1Aki szurokhoz nyúl, szurkos lesz a keze, aki dölyfössel barátkozik, ahhoz lesz hasonló.

4Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik.

3

NYELV

PÉLDABESZÉD

19Az igazmondó ajak mindig megmarad, de a hazugság nyelve csak egy pillanatig.

SIRÁK

6aki a pletykát gyűlöli, elkerüli, ami gonosz.

6aki tud vigyázni a nyelvére, az elkerüli a viszályt.

4

ALATTOMOS

PÉLDABESZÉD

8Akinek az esze mindig a gonoszságon jár, azt bajkeverőnek hívják (az emberek).

2A jó ember elnyeri az Úr kegyelmét, hanem az alattomost, azt elítéli (az Úr).

17Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel.

5Az igaznak esze azon jár, ami helyes, a gonoszok terve csalásra irányul.

SIRÁK

12Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár.

[Így is olvastam: Aki nem eszes, nem tud jól tanulni, de van ravasz eszesség, mely sok keserűséget szül.]

23Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs.

5

SZEMTELEN

PÉLDABESZÉD

7Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap.

[Így is olvastam: Aki a szemtelent oktatja, sértést arat, aki a gonoszt szidja, balesetbe kerül.]

8Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte!

1A bölcs fiú örül, ha megintik, az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést.

6Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás.

12A gúnyolódó nem szereti, ha feddik, ezért nem is szeret a bölcsekhez járni.

29Készenlétben a bot a gúnyolódóknak, és az esztelenek hátára a verés

24A gőgös arcátlannak „gúnyolódó” a neve, felfuvalkodottság a tettei rugója.

[Így is olvastam: A felfuvakodott beképzeltnek „szemtelen“ a neve, , kevélysége nem ismer határokat.]

10Űzd el a gúnyolódót és elmegy vele a pör is, vége lesz a vitának és a gyalázkodásnak.

9Bűn a balgaságnak gyalázatos tette, s az ember irtózik a gúnyolódótól.

[Megjegyzés: Máshol gyakran a „szemtelen“ szó helyettesíti a „gúnyolódó“ szót.]

8Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot.

SIRÁK

11Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél.

6

CSALÁS

PÉLDABESZÉD

5A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel.

8Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága.

[Így is olvastam: Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolond butasága az önmegtévesztése.]

7Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: 8Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, 9nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az az Úr?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét.

SIRÁK

6Ha szüksége van rád (a gazdagnak), elbűvöl, megszédít, mosolyog rád és bizalmat kelt benned. Barátsággal kérdi: „Mire van szükséged?” 7Aztán megszégyenít a lakomáival, amíg ki nem foszthat kétszer-háromszor is, s végül jól kigúnyol. Ha később viszontlát, szó nélkül elkerül, csak fejét csóválja.

7

DÜH

PÉLDABESZÉD

16A balgán rossz kedve mindjárt meglátszik, az okos elrejti kudarcát.

[Így is olvastam: A buta haragja mindjárt nyilvános, a meggondolt elviseli a sértéseket.]

1A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot.

11A férfit türelmessé teszi okossága, de a legszebb benne, ha elnézi a hibákat.

14A titkos adomány csillapítja a haragot, és a ruhába rejtett ajándék a dühöt.

22Az indulatos ember veszekedést támaszt, a forrófejű meg halmozza a vétket.

SIRÁK

30A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

24Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít.

8

INDULATOSSÁG

PÉLDABESZÉD

24Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejű, azzal ne érintkezz. 25Hátha eltanulod különben útjait, és kelepcét állítasz a saját életednek.

18Az indulatos ember veszekedést okoz, a türelmes elcsitítja a viszályt.

SIRÁK

16Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged.

9

VISZÁLY

PÉLDABESZÉD

33Mert ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad.

20Elalszik a tűz, ha nincs több tüzelőfa, ha nincs rágalmazás, megszűnik a viszály.

21A szén parázsnak, a fa tűznek van, az izgága ember meg, hogy viszályt szítson.

17/11Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl.

28Veszekedést szít a ravaszkodó ember, a barátok közé is éket ver a pletykás.

[Így is olvastam: Veszekedést szít a hóbortos ember, a barátok közé is éket ver a rágalmazó.]

16Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: 17A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, 18az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, 19a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.

14álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen.

19Aki szeret civódni, a verést kedveli, romlást keres, aki kapuját emeli.

[Így is olvastam: Aki szeret civódni, szivesen vétkezik, romlást keres, aki nyitja a száját.]

14A perpatvar kezdete olyan, mint amikor kicsap a víz, vess hát neki gátat, még mielőtt kitör.

SIRÁK

14Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű.

15A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

8Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt.

11A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet.

3Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát.

10

HAZUGSÁG

PÉLDABESZÉD

4A gonosz ajkára a gonosztevő hallgat, a hazug ember figyel a csalárd nyelvére.

SIRÁK

13Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem származhat.

24A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik. 25Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás a sorsa. 26Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.

[Így is olvastam: A hazudozó megszokta a szégyent, a gyalázatot mindig magán hordja.]

11

LUSTASÁG

PÉLDABESZÉD

9S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból? 10„Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!” 11Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.

16Bölcsebb a tohonya a saját szemében, mint hét más, aki bölcsen meg tudna felelni.

[Így is olvastam: Bölcsebb a lusta a saját szemében, mint hét más tapasztalt, aki bölcsen tanácsot tudna adni.]

19A lustának útját tövisek zárják el, a szorgalmasok útja el van egyengetve.

27Sohasem süt vadat magának a lusta, a serénység nagy kincs az embernek.

4A tétlenkedő kéz szegénységet teremt, a szorgalmasok keze gazdagságot szerez.

SIRÁK

1Sárral bekent kőhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki leszólja. 2Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a kezét.

12

ESZETLEN

PÉLDABESZÉD

11A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja.

11Amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt, így hajtja a bolond is egyre badarságát.

4A dőrének ne felelj balgasága módján, mert különben hozzá hasonlóvá leszel. 5Felelj a dőrének a balgaságára, mert különben bölcs lesz a saját szemében.

9A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat.

29Készenlétben a bot a gúnyolódóknak, és az esztelenek hátára a verés

SIRÁK

9Cserepeket ragaszt, aki bolondot oktat, avagy mély álmából ébreszti az alvót. 10Alvóval beszélget, aki balgához szól, a beszéd végén majd megszólal: „Mi az?” 11Sirasd a halottat, mert kialudt élete, sirasd a balgát, mert kialudt értelme.

4Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja.

13

BUTASÁG

PÉLDABESZÉD

9Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta.

[Így is olvastam: Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és semmire sem lehet vele menni.]

15A bolond egyenesnek véli útját, az okos ember hallgat a tanácsra.

[Így is olvastam: A bolond úgy véli, helyes irányban jár az okos ember hallgat a tanácsra.]

16A balgán rossz kedve mindjárt meglátszik, az okos elrejti kudarcát.

8A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond a vesztébe rohan.

3Hogyha jön a gonosz, lenézés jön vele, aki mást kicsinyell, azzal gyalázás jár együtt.

13Aki előbb felel, semmint hogy mást meghallgat, elárulja, hogy botor és szidásra érdemes.

SIRÁK

26A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája.

20A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog.

14A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná.

[Így is olvastam: A buta bensőleg olyan, mint az összetört edény, nem tud fenntartani semmilyen tudást.]

11Egyetlen szó miatt gyötrődik a balga, mint a szülő asszony a magzata miatt.

17Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani.

16Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül.

14

OSTOBA

PÉLDABESZÉD

22Mint aki megzavarodott, elindult utána (az idegen asszony után, a hízelgő szavú idegen nő után) , ahogyan az ökör megy a vágóhídra, vagy mint a szarvas, amely hurokba akad.

22Hogyha a bolondot mozsárban megtörnéd, akkor sem hagyná el a balgasága.

16Az okos megfontolt szándékkal cselekszik, bolondságot kotor elő a balgatag.

23Az okos ember visszatartja ítéletét, a dőrék szíve kikürtöli bolondságát.

21Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.

[Igy is olvastam: Az igaznak ajka sokakat vezérel, de a bolondok saját eszetlenségük által halnak meg.]

SIRÁK

18A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés.

13Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen érintkezz. Óvakodjál tőle, nehogy bajba kerülj, s beszennyezd magadat, mikor találkoztok. Kerüld el őt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodsz ostobasága miatt. 14Van-e az ólomnál nehezebb valami? Mi más lehetne a neve, mint hogy balga? 15Könnyebb elviselni homok, só s vas terhet, mint ostoba, balga, istentelen embert!

x