Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÉTELRECEPTEK IPOLYSZALKÁRÓL

 

ÉTELRECEPTEK - AZ IPOLYSZALKAI NÉPRAJZI MAGAZIN ELŐADÁSÁBAN

 

Igen, ételrecepteket talál itt az olvasó. Azonban úgy jutottak ide, hogy az Ipolyszalkai Néprajzi Magazint tettem ide, melynek nagy részét ételreceptek képezik, mint a helyi hagyomány elengedhetetlen részei. Tehát étel és néprazj egyben.

Tartalom

 

1/ Ételekhez kötődő emlékeim

A háború utóhatása és a kommunizmus okozta szorító start-állapot

A családi asztalok ízei

Semmi sem tart örökké

Étkezési különbségek a falun belül

Van-e Ipolyszalka-i konyha?

Célkitűzés

2/ Válogatott ételreceptek

Levesek

Főzelékek

Főtt tészták

Sült tészták

Krumpli félék

Hal ételek

Lecsó félék

Kukorica

Káposztás ételek

Húsos ételek

Kenyér

Utószó

3/ Rövid bibliai olvasmány (tradíció mint elődeink üzenete)

Tanítás az alázatosságról

4/ Mária-tisztelet

 

1/ Ételekhez kötődő emlékeim

 

A háború utóhatása és a kommunizmus okozta szorító start-állapot

Az én gyermekkorom falujára általában a szegénység volta a jellemző. Nem csak a háború idején, de utána is hiányoztak a férfiak. A háború nyomorba döntötte a népet és a nincstelenségből nehéz volt a lábadozás. Ezt még az tetézte, hogy a kommunista rezsim még a maradékot is elvette a néptől, likvidálta a magán szektort és megnehezült a kenyérkeresési lehetőség. Családokat sújtó törvényeket hoztak be, melyek elutasítását börtönnel büntették. Például minden falusinak kontingenset kellett leadni, vagyis elhatározta az állam például, hogy minden falusinak van tyúkja és sok tojása. A hatalmat nem érdekelte, mi ebben az igazság, mi a valós élet. Sok család volt a faluban, akiknek még a saját konyhájára sem jutott tojás. Ezért meg kellett venni az állam részére a követelt mennyiséget havonta és le kellett adni. Inkább koplaltak, mintsem hogy megszegjék a törvényt, mivel nagyon szigorú volt a büntetés. Voltak évek, mikor az állatok tömegével pusztultak el olyasféle járványok által.

Máskor a cigányok látogatták meg a falut és rengeteg holmit elloptak. Leginkább a tyúkokat lopták. Titokban mérgezett búzát dobáltak az udvarokba és másnap jártak kéregetni, hogy kapnának-e valami döglött tyúkot. Az említett okok miatt legyengült lakosság sok betegséget viselt el és annak is hatása volt a teljesítményre a családokban. Az ötvenes években, a háború után hiányoztak a férfiak a ház táján, mivel el kellett nekik menni messzire a lakhelytől nevetséges bérért dolgozni, hogy be tudják biztosítani a legszükségesebb eledelt a családnak.

A családi asztalok ízei

Ami tehát a helyi táplálkozási szokásokat illeti, a falu ízeit tulajdonképpen a családokban kivarázsolt ízek alkotják. Ha ebben az összefüggésben belegondolok a gyermekkoromba, inkább a szegényes asztal adta ízek jutnak eszembe. Szívesen emlékszem arra is, hogy kiváló ízű, zamatú gyümölcsöket ettem, melyek aztán bánatomra örökre elmúltak azokkal a fákkal, amelyeken teremtek. Arra is emlékszem, hogy évekig nem volt a családunkban teavaj. Ha kértem (mivel láttam a játszó társaimnál) azzal utasított el anyám, hogy nincs rá pénz. Itt-ott adott margarint a kenyeremre, de az nem ízlett. Ha cukrot kértem, megvizezett egy szelet kenyeret, megszórta kristálycukorral és azt mindjárt lefordította róla. Ami a vizes kenyérre rátapadt, annyi cukor maradt a kenyéren. Másról nem álmodozhattam. Más gyerekek is azt ettek. Az ételeket az szerint főzte anyám, ahogy azt otthonról elleste. Még inkább az idősebb szomszéd Margit néni árult el neki recepteket. Meg hát a falubeliek, akikkel ment a pletyka.

Semmi sem tart örökké

Évek múltával javult a helyzet. Jutott pénz vajra, cukorkára, málnára, nyalánkságokra. Az üzletek pultjain is nőtt a kínálat. Törökmézzel és krumplicukorral indult az üzleti kínálat első hulláma. Ezek voltak a legolcsóbbak és szerintem a legócskábbak.

Aztán lett szakácskönyve is anyámnak. A legöregebb, amire emlékezek és jól megkopott a gyakori használattól anyám konyhájában, az 1968-ban lett kiadva – 19 éves koromban.

Másképp étkeztek azok a családok, ahol teheneket tartottak, másképp ahol iparos volt a családfő, másképp ahol sok volt a has és kevés a pénzkereső (beteges, kiöregedett családtagok és gyerekek) és még sorolhatnám az eltolódások okait.

Ezek a valóságok is hozzájárultak ahhoz, hogy akkor más volt az életstílus és az életfilozófia.

Megfigyeltem, hogy egy dologban nagyon megtudnak lepődni a fiatalok. Elfelejtik elképzelni a régi konyhát és azt a sokkal nagyobb fáradságot, amelyet egy étel elkészítése okozott. Nagyon röviden teszek erről is említést. A konyhákban csak fával tüzeltek. Nem volt villany és gáz. Szabad tűzhelyek, kemencék és sparheltok voltak. A sparhelt forrósított lapja általában 60x80 cm lehetett. A lap széle langyosabb a közepe melegebb volt. Állandóan oda kellett figyelni, hogy ki ne aludjon a tűz és csak annyi fát tehettek rá, amennyi meleget kívántak a főzéshez. Főleg a sütemények sütésekor művészi módon kellett érteni a tüzeléshez. A vizet kannákkal hordták a konyhába. A mosogatáshoz nem volt vízcsap meg mosogatógép. Volt vajling, amiben mosogattak. Minden ételmaradékot fölfaltak a háziállatok.

Étkezési különbségek a falun belül

Most, hogy föladatul adtam magamnak, hogy beszámoljak arról, mit ettek a szalkaiak gyermekkoromban, vagy még régebben, szégyenkezve nézek körül, mivel be kell ismernem, hogy nagyon hézagosak az ismereteim. Ezt azért gondolom, mivel emlékezetembe visszatérnek egyesek úton-útfélen ejtett megjegyzései arról, mi mindent ettek a családban.

Főleg a háborút követő években nem voltak egyformán ellátva nyersanyaggal a konyhák. Ahol nagy hiányt szenvedtek, ott gyakran szégyellték a sorsukat és nem nagyon dicsekedtek a család étrendjével.

Mikor már jobbra fordult az életszínvonal, akkor már vidámabb arccal emlékeztek a szegényebb családok tagjai, hogy is viselkedtek. Ugyanis a faluban szokás volt a vasárnapi ebéd után kiülni vagy kiállni a ház elé, nézelődni vagy odaszólni a szomszédoknak, elbeszélgetni egy kicsit. Ez az ünnepi pihenés része volt. Csakhogy itt is volt egy bökkenő. Az ilyen meghitt beszélgetéseket valami rontotta – némán, de szókimondóan. A fogpiszkáló. Ugyanis aki húst evett, annak gyakran a hús még órák hosszat is ott akadékoskodott volna a fogai közt, ha nem piszkálja ki. A szegény ember erre fölfigyelt, és szégyellette, hogy neki nem juthatott a fogai közé hús, mivel hús nem lehetett az ünnepi asztalon. Ezt úgy oldotta meg, hogy szintén fogpiszkálóval a szájában ment ki a ház elé nézelődni és aki elment mellette, vagy beszélt vele, annak tudnia kellett, hogy mi mást csinált előbb, mint hogy húst evett. Így rejtették el az egyes szegény családok a nyomorukat, nehogy valaki kicsúfolja őket.

Az iskolapadokban is megfigyelhetők voltak az étkezési különbségek az szerint, ki mit hozott uzsonnára. A szegényebb családok gyermekei igyekeztek találékonyak lenni, hogyan lehetne kicsalni a másik finom falatját. Ha nem az egészet, legalább egy harapásnyit.

Aztán ettek az emberek a mezei munkák közepette is azt, amit otthonról kivittek a mezőre a tarisznyában vagy fűzfavesszőből fonott kasban. Főleg az asszonyok hordtak gyakran hátikast, mivel annak nagyobb volt a tartalma. Vitték benne a határi munkák alkalmával az aljában meghúzódó szerény az eledelt, de néha hazafelé teli kassal tértek, mivel gyakran akadt a természetben böngészni való gyümölcs, gomba, és egyéb növények.

Ha több személy dolgozott együtt napszámban vagy rokoni, baráti alapon, akkor lehetett látni hasonlót, mint az iskolában. Mindenki azt ette, amit hozott, amije volt. Ezek a pillanatok is segítenek most nekem tágítani a látásomat. De voltak szokások is, mikor annak kellett bebiztosítani az eledelt a dolgozók részére, akinek dolgoztak. Egy nagyon tipikus esemény a szüret volt e szempontból, mikor a tízóraira mindenki friss túrót kapott piros fűszerpaprikával és vöröshagymával keverve, kissé megsózva.

*

Ha kapálni mentek az emberek, vittek magukkal a tarisznyában ennivalót. Amit éń láttam, az főleg kenyér, szalonna, kalbász, hagyma volt. Mindíg volt hozzápakolva egy bicska vagy kés. Egyesek bort vittek, mások vizet, de leggyakrabban a nyári időhöz a vízzel kevert bort, a fröcssöt itták. Az oltotta legjobban a szomjat. Az tett jót az emésztésnek. Sok vízforrás volt a határban. Ha forrás volt a közelben, csak poharat vagy otthoni vizet vittek az üvegben, amelyet mielőtt kiöntöttek volna, kézmosásra használták valamelyik gyengébb tőke mellett, hogy erőre kapjon az is a meleg nyári napon.

Az ételt úgy ették házon kívül az ölükben, hogy markukba fogták a kenyeret a kisujjukkal, a mutatóujj és a hüvelykujj fogta a szalonnát és valahogy a kenyérhez szorította a hagymát és ezekből vagdostak apró szeleteket a zsebkéssel és úgy ettek.

Mint gyerekek sokan ettük az égetett cukrot is. Úgy csinálták, hogy egy lábasban fölolvasztották a kristálycukrot és vagdalt diót dobtak a folyékony cukorra. Gyorsan elkeverték és egy jól megzsírozott papírra öntötték, melytől jól elvált. Máshoz hozzáragadt, hozzáégett. Hidegen ettük.

Téli eledelként jól bevált a kocsonya. A mi családunk négy főt számlált. Általában tizenöt tányérral lett minden főzésből. Ezt azért kell így mondani, mivel melegen szét kellett önteni tányérokba, ki kellett hagyni hűlni és például egy-két hétig tartott, míg elfogytak. Apám az ő tányérját még ízesítette ráaprított fokhagymával és megszórta fűszerpaprikával.

 

Ha levágták a disznót, szalmával pörzsölték le a szőrét és egyben megpírították a bőrét. Aztán lemosták vizes ronggyal. Szerintem ez egy majdhogy ideális fertőtlenítés föladatát is ellátta. Ekkor az első falatot a gyerekek kapták. Vagyis levágtak egy darabot a füléből és a farkából nyersen. Ezt ettük jóízűen. Aztán később kaptunk egy darab főtt májat a katlanból és fokozatosan jutottunk el a pecsenyéig, a sülthúsig.

Az aszalt gyümölcsök közül leggyakoribb az aszalt szilva volt télen. A mi családunkban inkább lekvár formájában ettük a szilvát.

Ha szebb szőlőfürtöket aggattunk a kamrába, azok ís eláltak februárig.

Sok családban láttam, hogy reggelire sült szalonnát ettek.

Nálunk reggelire inkább tea volt a sparhelt platnyiján pírított kenyérrel, melyre egy kis disznózsírt tettünk.

Tejes kávét is sokat ittam. Nem emlékszem rá, hogy sajtot ettem volna gyermek koromban. Azt talán nem is ismertem.

A mai fiatalok miatt mondom, hogy déli gyümölcsök egész évben nem voltak. Tehát számunkra akkor ismeretlenek voltak.

Van-e Ipolyszalkai konyha?

Az előbbi „Magazinokban” is írtam a konyháról, a kenyérsütésről. Recepteket nem tettem közzé. Most pótlom a hiányosságot.

Még szeretnék említést tenni arról, van-e szalkai konyha, vagy más táj, település konyhája. Van, de szerintem csak olyan fogalomban, hogy meghúzzuk a határt a falvakban megjelenő, falvakat elárasztó szakácskönyvek és ételreceptes folyóiratok idejére, és az azt megelőző időre. Bármelyik települést vagy tájat (pl. Felvidék) vesszük szemügyre, lehet mondani, hogy vannak e helyeken döntően kimagasló fajta ízek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy más tájakon azok ne volnának ismertek, vagyis honosak. Például a paprikás krumplit majdhogy egész Közép Európa egyformán készítheti. Közben minden apró falucska mondhatta, hogy ez a tájukat, községüket jellemzi. Az, hogy bizonyos adalékokból többet vagy kevesebbet tesz bele valaki, nem meghatározó, mivel mindenki tudja magáról, hogy kedve szerint képes a saját receptjén változtatni, vagyis ahány ház annyi íz, annyi szokás, ahány főzés, annyi hangulat, annyiféle adagolás.

Vagy például az ukrán konyhát a savanyú káposztával kapcsolják össze, a hegyi nép főleg túróval szakácskodik, stb. Leginkább a táj, a természet ajándékai azok, amelyek befolyásolják a helyi étkezést. Ugyanúgy mondhatjuk, hogy a Felvidéket inkább befolyásolja a szlovákiai hegyvidékek lakossága, mint a magyar Alföld. Ugyanúgy fordítva, mivel a szlovákok el-el látogatnak közénk, mi pedig oda, ha van valami eladni való holmink.

Célkitűzés

Én nagyon igyekszem arra az időre terelni a figyelmet, mikor még az ételrecepteket és más ismereteket is úgy-mondván apáról fiára, nagymamáról unokára adták át. Ugyanis a főzési föladat leginkább az öregeknek jutott, mivel nem járhatták a mezőt a gyorsan fáradni tudó testükkel. A konyhai munka nem volt olyan kimerítő, sok mindent lehetett ülve is csinálni és ami a fontos, az öregekben volt a nagy tapasztalat. Azt kellett tőlük ellopni. Ezért nehezteli a pillanatnyi munkámat az is, hogy férfi vagyok. Azon kívül, amit anyámtól tudok, amit a családban láttam, kaptam segítséget néhány falubeli asszonytól is és azoknak most köszönetet mondok. Rengeteg ételreceptet kaptam tőlük, melyekben az általánosan növekvő életszínvonalból adódóan, pazar módon vannak húsok, édességek, de nem használhatom ki teljes terjedelemben a tudásukat, mivel itt hely szűke miatt és a szegényebb idők bemutatása célját követve, leszűkültek a lehetőségek.

Ezt a gondolatot aztán tovább viszem egy másik munkámban, ahol az ínség lesz a téma. Időt és országhatárokat lépek át majd abban.

Tehát következzék néhány recept és megfigyelés, mit is ettek a szalkaiak mielőtt lett volna alkalmuk befolyásolni magukat a (később megjelenő) szakácskönyvekkel. A receptek szűkölködni fognak húsban és olyan anyagokban, amelyek akkor ezen a tájon nem teremtek, nem voltak beszerezhetők, esetleg csak néhány családnak jutottak osztályrészül. Mondaná valaki - volt tehenük, tehát tej, tejföl, sajt, túró is kellett hogy legyen nekik. Ez nem mindig volt igaz, mivel azt el kellett nekik adni vagy cserélni más élelemért ,áruért. Tehát van példa rá, hogy ilyen a családok is tejhiányban majdhogy koplaltak.

Miért írok ilyesmiket? Csak az erre kapcsolódó további füzetemben mutatok majd rá, hogy nem mindennek kell tartani örökké. Ahogy elmúlt az ínség a szorongattatás ideje, és utána jött a bőség, a luxus hajszolásának ideje, úgy ismét visszajöhet a nagy koplalás korszaka is.

 

2/ Válogatott ételreceptek

Amit régen ettünk Ipolyszalkán. Mit és hogyan ettünk Ipolyszalkán. A régi Ipolyszalka táplálkozásáról. Az étellel kapcsolatos néprajzi kutatásom és emlékeim gyűjtésének eredménye.

 

Levesek

1 - Bableves

Először megforrázzuk a babot, aztán a másik fazékba tesszük. Ezután rakunk bele zöldséget, sárgarépát, vöröshagymát, fokhagymát, szemes borsot, sót. Ha megfőtt, hagymás rántással berántjuk.

 

2 - Daragombóc leves 1.

Vizet teszünk főzni sóval és ha forr, belerakjuk a gombócokat.

Gombóc: A gombóc zsíron pirított darából, tojásból és sóból áll. Ezt jól összekeverjük és kész. Csak egy pici hagymás-paprikás rántással rántjuk be.

3 - Daragombóca leves 2.

Hagymát sütünk üvegesre vagy aranysárgára és pirospaprikát teszünk rá. Ezt a leveses lábas vagy fazék alján is megtehetjük, úgyhogy csak föl kell önteni kívánt mennyiségű vízzel. Fölfűszerezzük zöldséges levesnek. A fölvert tojásfehérjéhez hozzákeverjük a sárgáját és a darát pirítás nélkül. Sűrű tésztát csinálunk belőle és kanállal szaggatjuk a forró levesbe.

4 - Fokhagymásleves

Két liter vízhez 5-8 gerezd foghagymát törünk át. Zsiradékból és lisztből rántást csinálunk, bele tesszük a foghagymát. Kicsit dunsztoljuk és fölöntjük vízzel. Pirított kenyérdarabkákkal tálaljuk.

5 - Húsleves

Vízbe tesszük a húst főni. Ha felforrotta, lehabozzuk. Teszünk bele zöldséget, sárgarépát, vöröshagymát, fokhagymát, borsot, zellert, szegfűborsot, paprikát, cseresznyepaprikát.

6 - Köménymagos leves – rántott leves

2 evőkanál olaj, egy púpos evőkanál liszt, egy kávéskanál köménymag.

Rózsaszínű rántást készítünk, beletesszük a köménymagot és azzal 1-2 percig pirítjuk, hogy a köménymag kipattogjon. Beletesszük a pirospaprikát és félre húzzuk. Felöntjük 3 deci hideg vízzel és simára keverjük. Ehhez 1 liter forró vizet öntünk és teszünk bele 1 hagymát egészben. Főzzük 15 percig. Belehabarunk 1 tojást, hogy darabosan főljön meg. Pirított zsemle vagy kenyérkockákat adunk hozzá a tányéron.

7 - Krumpli leves

Vízbe teszünk burgonyát, majd hozzáadunk sárgarépát, zöldséget, zellert, köménymagot, borsót és ezzel hagyjuk forrni. Ha megfőtt a krumpli, akkor hagymás rántással berántjuk.

8 - Krumplileves

Csinálj szép piros rántást egy evőkanál zsírból egy evőkanál liszttel. Tégy bele kis fej apróra vágott veres hagymát. Ha a hagyma sárgára pirult, szórd meg egy kis pirospaprikával. Keverj bele fél kg apróra vágott burgonyát. Ereszd fel fél liter vízzel, s ha felforrt, sózd meg és nagyon lassan főzd puhára. Tehetsz bele egy csöves paprikát, kisebb sárgarépát és petrezselyem gyökeret is felvagdosva. Majoránna is jó ízt ad neki.

Tejföllel vagy a nélkül lehet tálalni.

Anyám foghagymát és füstölt kolbászt is szokott bele tenni.

9 - Paradicsomleves 1.

Paradicsompürét vízzel hígítva főni teszem. Teszek bele sót, hagymát, borsot, cukrot és főzöm. Berántom paprikás rántással. Petrezselyem, celler, vagy húsleves, hozzáadása ízekben gazdagíthatja az ételt. Családunkban reszelt tésztával fogyasztottuk.

10 - Paradicsomleves 2.

Apríts egy kevés vízbe egy kg friss paradicsomot. Főzd meg és törd át szitán. Télen házilag konzervált paradicsomot használj. Csinálj szép piros rántást, ereszd fel a paradicsom levével, sózd meg és tegyél bele petrezselymet, zellert. Reszelt tésztával tálald.

11 - Savanyú káposztaleves

30 dkg savanyú káposzta, 1 liter káposztalé vízzel, sertéscsont, vöröshagyma, foghagyma, füstölt kolbász, fűszerpaprika, törött bors, só, tejfel, zsír, liszt.

Kellemesen savanykásra hígítjuk a káposztát. Föltesszük főni a húsokkal és befűszerezzük. Hozzáadjuk a finomra aprított hagymát. A hús megpuhulásáig főzzük. Berántjuk paprikás rántással és jól összefőzzük. Esetleges utólagos savanyítást csak káposztalével jó csinálni, mivel az ecet elrontaná az ízét. Tejföllel tálaljuk.

12 - Savanyúleves

2 csapott evőkanál lisztet olajon vagy zsíron aranysárgára sütök. Teszek bele egy csapott evőkanál kristály cukrot, és addig pirítom, hogy majdnem karamel legyen. Félrehúzom és mindjárt 2 csapott kávéskanál pirospaprikát dobok rá. Fölöntöm 1-2 liter vízzel és teszek bele 2 babér levelet, sót és két evőkanál tejfölt. Óvatosan ízesítem ecettel. Vékony szeletekre vágott kenyerekkel tálalom.

13 - Szárazbableves

Ugyanúgy mint a savanyú bableves, csak babérlevél, ecet és tejföl nélkül. De csülökkel! Legkevesebb két gerezd foghagymát hozzáadni.

14 - Szárazbableves - savanyú

Előző este áztass langyos vízben negyed kg megtisztított babot. Másnap öntsd le róla a levet és tedd fel 2 liter vízzel főni. Ha felfőtt, sózd meg, és zöldségeld be mint a húslevest, de tégy bele egy babérlevelet is. Fontos a foghagyma benne. Nagyon lassan főzd puhára.

Egy evőkanál zsírból és 2 evőkanál lisztből csinálj piros rántást, tégy bele egy kávéskanál reszelt vöröshagymát, egy késhegynyi pirospaprikát, egy evőkanál ecetet és forrald össze a levessel. Tálaláskor öntheted tejfölre.

 

Főzelékek

1 - Paradicsomfőzelék

Tedd oda az áttört paradicsomot főni. Sózd meg, cukrozd meg, tehetsz hozzá kevés bort és főzd néhány percig. Habard be tejfölös habarással és ezt is főzd pár percig.

Nem fűszerezzük.

2 - Savanyú krumplifőzelék

1 kg burgonyát vagdosd karikákra és főzd meg egy kevés sós vízben, melynek egy harmada tej és amelyben egy babérlevél is legyen. Ha a burgonya híg, csinálj piros rántást egy tojásnyi zsírból egy tetézett evőkanál liszttel, szórd meg egy késhegynyi paprikával, önts hozzá 1-2 evőkanál ecetet, csipetnyi törött borsot, főzd jól össze a burgonyával. Tálaláskor keverj hozzá tejfölt ízlés szerint.

 

3 - Sóska főzelék

A megmosott és szárától megtisztított sóskát forró zsírban addig pároljuk, ameddig könnyedén elkavarható nem lesz. Tejjel és vízzel (ízlés szerint) föleresztjük és behabarjuk tejben feloldott liszttel. Megsózzuk, megcukrozzuk. Ütünk bele tojást és óvatosan keverjük, hogy főtt tojásdarabkák úszkáljanak a főzelékben.

4 - Tökfőzelék

Hozzávalók: Tök. Ha tisztítatlan súlya kb. 2,5 kg, lesz belőle kb. 1,5 kg. Ezt legyaluljuk.

6 dkg zsír, 5 dkg liszt, 2 dkg hagyma, fél kávéskanál édes fűszerpaprika, 1 evőkanál vagdalt kapor, 1-2 evőkanál ecet, 7 dl tej, 2 dl tejfel, 2 dkg só, egy kávéskanál cukor.

Világos rózsaszínű rántást készítünk, beletesszük az apróra vágott hagymát és a kaprot. Beletesszük a paprikát. Le ne égjen! Hozzáadagoljuk az előzőleg egy kávéskanál ecettel megpermetezett tököt. A tököt nem sózzuk be előre és nem csavarjuk ki a levét. A rántásban mérsékelt tűzön, állandó keveréssel, jól átpároljuk a tököt, ráöntjük a tejet. Lehet ízesíteni uborka levével. Miközben állandóan csomótlanra keverjük, teszünk hozzá kis cukrot is.

Főzzük, hogy a tök megpuhuljon. Ha nem vigyázunk szétfől. Az szerint, hogy használtuk a savanyú levet, adunk hozzá ecetet, vagy késznek minősítjük az ételt. Tálaláskor ízlés szerint keverünk hozzá tejfelt.

5 - Zöldbabfőzelék

A megmosott és megtisztított zöldbabhüvelyeket 2 cm hosszúságú szeletekre daraboljuk. Annyi forrásban levő vízbe főzzük bele, a finomra vágott hagymával együtt, hogy a babot gazdagon ellepje. Csak akkor sózzuk meg, amikor a bab félpuhára főtt. A megpuhult babot petrezselymes, paprikás rántással berántjuk. Forraljuk legalább 5 percig és időközben keverjük, le ne ragadjon. Ecettel savanyítjuk óvatosan! Ha ritka lehet hozzá habarni tejben föloldott lisztel. Ízlés szerint teszünk hozzá tejfelt.

 

Főtt tészták

1 - Didelle

Tésztát gyúrni, hogy puha legyen. Felére sorba lekvár csomókat rakunk és ráhajtjuk a tészta másik felét. Összenyomkodjuk és kivagdossuk. Forró vízbe tesszük főni.

2 - Káposztás tészta

Reszeld le a fejes káposztát. Tedd forró zsírra és pirítsd meg. Hamarabb kipirul, ha egy csipetnyi cukrot teszel hozzá. Van aki pirítás előtt kissé megsózza, vár egy kicsit, hogy levet eresszen, és kinyomkodja a levét.

Kockás tésztára tesszük. Szalkán az apró négyzetekre vágott (1x1 cm darabok) tésztát hívják kockás tésztának.

3 - Krumplis núdli

Főzz meg egy kg burgonyát héjában. A héjától megtisztított burgonyát nyomd át a burgonyanyomón a gyúródeszkára. Sózd meg. Tegyél hozzá egy diónyi zsírt, egy tojást, és annyi gyúró lisztet, hogy tésztát tudj belőle gyúrni. Ha jól kigyúrtad, tedd a lisztes gyúródeszkára és nyújtsd el a gyúrófával kb. egy centis vastagságra (mint a kisujjad). Szeleteld fel 3 centiméter széles szalagokra, azokból pedig vagdoss egy centis núdlikat. Kicsit sodord meg a tenyereddel, és keletkeznek három cm hosszú, egy cm átmérőjű rudacskák.

Lobogó sós vízben főzd ki, s ha a levét jól lecsurgattad, dobd egy evőkanál zsíron megpírított, kissé megsózott (megcukrozott) zsemlemorzsára. Cukor helyett lekvárt is szoknak tenni.

Családunkban darás tésztának hívtuk, mivel darával ettük.

Dara: 2 evőkanál zsíron megpirítani 2 dl buzadarát és fölengedni 2 dl vízzel. Megsózni és addig keverni, míg szét nem omlik.

Anyám úgy csinálta, hogy öntött rá vizet, hagyta 5-10 percig födő alatt megpattogni, megduzzadni és szétkeverte.

Ugyanebből a tésztából csinálhatsz szilvás, barackos vagy lekváros gombócot is.

4 - Szilvás gombóc 1

A krumplinúdli tésztáját nyújtsd ki fél kisujjnyi vastagságúra. Vágj belőle kis négyzeteket (kb. 5X5 cm). Tégy mindegyikre egy fél megcukrozott szilvát. Formálj belőle gombócokat, főzd ki sós vízben. Ha kiszedted, jól csurgasd le és zsírban pirított zsemlemorzsára. Adhatsz mellé fahéjas cukrot.

5 - Tészta krumplival

Leveles tésztát haluskaszerűre vagdaljuk. Kifőzzük.

Másnapos rémben sült krumplit lehámozzuk és karikákra vágjuk. Forró zsírra dobjuk és hagymát aprítunk rá. Sütjük. Vége felé meghintjük fűszerpaprikával, átforgatjuk és kész. Kissé megnyomkodjuk és összekeverjük a tésztával. Megsózzuk és apróra vágott meleg töpörtyűt is lehet rá tenni.

6 - Tészták – levesnek nyújtás készítési móddal

Úgy járunk el, mintha levesbe készítenénk tésztát, csak más méreteket, alakokat vagdalunk a kinyújtott tésztából. (núdli, haluska alakú, kockás tészta, szálas tészta)

Ezeket a vágottakat szórhatjuk mákkal, dióval, túróval, cukorral, zsemlemorzsával, darával, aprított friss gyümölccsel, befőzött gyümölccsel. Tehetünk rá lekvárt, töpörtyűt, szalonnát, zsírt, vajat.

7 - Tojásos nokedli

Nokedliszaggatón keresztül forró vízbe eresztjük a tésztát. Kifőzzük. Tálba szedjük. A folytatás több féle módon történhet. 3-4 kissé kivert tojást sütünk. Ha félig már megsült, ráöntjük a nokedlit és gyorsan összekeverjük, hogy ragadjon a tojás a nokedlira egy része a nokedlira. Másik módja az, hogy sütés közben apróra keverjük a tojást és ráöntjük a sült tojást a nokedlira. Nokedli között tojásdabok vannak. A harmadik módja az, hogy a kivert nyers tojást ráöntjük a tálban lévő nokedlira, összekeverjük és forró zsíron állandó keverés mellett gyorsan megsütjük. Így minden nokedlira ragad a lehető legtöbb tojás.

Ipolyszalkán nagyon szeretik a tavaszi leveles salátával, fejes salátával enni. A salátának csinálnak levet ecet, só, cukor keverékéből. Van aki frissen szereti, mások meleg vízbe dobják, vagy állni hagyják hogy megfonnyadjon. A tányéron töpörtyűvel, sült szalonnával hintik a nokedlit.

8 - Nokedli

Ipolyszalkán a nokedlit több féle képen fogyasztják. Anyám például az elődeinktől azt örökölte, hogy a csirkepaprikás nokedli nélkül nem tálalható.

Amellett, hogy elég sokrétűen lehet használni, hagyományként őrzik a szalkaiak a túrós n., tejfölös n., töpörtyűs nokedlit, vagy ezek társításait. Gyerekek szerették a cukorral meghintett tojásos nokedlit. A túrós nokedlit szintén cukorral vagy lekvárral keverték az apróságoknak.

 

Sült tészták

1 - Dorkedli

Palacsinta tészta de keményebb. Kanálból pottyantani.

2 -Lapos pogácsa - Krumplis pogácsa

Főtt krumplit összegyúrunk annyi liszttel, amennyit fölvesz. Nyújtófával fél-egy centi vastagságúra nyújtjuk. Pohárral pogácsákat szaggatunk belőle és kevés zsíron serpenyőben sütjük (nem rémben). Ha sok a zsír, megszívja magát a pogácsa.

3 - Krumplis pogácsa - 2

Grízes liszt 1 kg. Hat darab főtt krumplit csomó mentes péppé törünk, teszünk bele ízlés szerint sót, egy jó kanál zsírt. Egy kis langyos vízben szétáztatunk 2 dkg élesztőt és ezeket összegyúrjuk. A krumplit melegen kell hozzáadni, máskülönben csomós marad a tészta. (Az élesztőt csak langyos ételekhez lehet tenni.) Ha kemény a tészta, víz helyett jobb tejfölt használni. Jól ki kell gyúrni. Pihenni hagyni és megint átdolgozni. Rugalmas tészta a legjobb. Elnyújtjuk a kész tésztát, kiszaggatjuk pohárral és tepsibe rakva meleg helyen egy órát pihenni hagyjuk. A rémet előre be kell melegíteni. Ne hirtelen sütni.

4 - Krumplis pogácsa + gombóc

főtt krumplit letörni – liszt amennyit fölvesz - víz nélkül – vízzel tapad – gombócokat sült prézlibe dobálni

5 - Laksa

Anyám, mikor kinyújtotta levesnek a tésztát, vágott le belőle egy darabot és rádobta a forró platnyira, ahol felhólyagzott, egy kicsit megpirult. Nálunk további használatra nem került mint ropogós ínyenc falat a gyerekeknek a levesbe való tészta készítésekor.

6 - Palacsinta

17 dkg sima liszt, 2 egész tojás, csapott kávéskanál cukor, fél liter tej, csipetnyi só.

Két deci tejben elkeverjük a tojásokat és és fokozatosan öntjük egy tálban lévő sima lisztre, miközben óvatosan keverjük. Ezután adagoljuk a többi tejet, míg tejöl sűrűségű pépet nem kapunk. Elkeverjük benne az apró csipetnyi sót és a cukrot. Pár percig hagyjuk pihenni, csomó mentesre keverjük és lehet sütni.

7 - Pampuska – fánk

Ha leírnám a munkamenetet, sok helyet foglalna el. Remélem a háziasszonyoknak ismeretes. A következő hozzávalókkal különlegesen finomat lehet csinálni.

60 dkg liszt, 5 dkg cukor, negyed liter tejszín, három és fél deka élesztő, 15 dkg vaj olvasztva, 8 tojássárgája, só, reszelt citromhéj, 2 kávéskanál rum. Valahol hallottam, hogy a rum nem az íze miatt van annyira, mint hogy a tészta szebben kisül vele.

Anyám citromhéjat biztos nem tett bele, de azzal ízletesebb.

8 - Pampuska - krumplis

Kevesebb krumpli – egész tojás. Anyám receptes füzetében többet nem írt róla.

9 - Pogácsák Margit nénitől

Mikor 7-8 éves lehettem, a szomszéd Margit néni már a nyugdíjas korát élte. Szeretett sütni és úgy írom, ahogy anyám füzetében van. Tehát igen régi receptek.

10 - Pogácsa 1 (Margit néni - féle)

Fél kiló liszt, 20 dkg zsír, élesztő, tejfel

11 - Pogácsa 2 (Margit néni - féle)

1 kg liszt, 15 dkg töpörtyű, 3 dkg élesztő. Kelesztjük és összegyúrjuk.

12 - Pogácsa 3 (Margit néni - féle)

1 kg liszt, 1drb vaj, 3 kanál zsír, 3 dkg élesztőt tejben megkeleszteni, 3 dcl tejfel vagy tej, 1 tojás.

 

Krumpli félék

1 - Hagymás krumpli

Egy kg héjában megfőtt burgonyát hámozz meg és vagdosd vékony karikákra. Egy evőkanál zsíron piríts rózsaszínűre apróra vágott hagymát, hintsd meg pirospaprikával és törd benne jól össze a burgonyát.

2 - Krumpli saláta

A krumplit megfőzzük a héjában és ki hagyjuk hűlni. Aztán megpucoljuk és kockákra vágjuk. Főzünk sárgarépát is, melynek a vizébe borsot teszünk. A főtt répát szintén kockákra vágjuk. Aprítunk uborkát és hagymát és a sárgarépával együtt a krumplira tesszük. Összekeverjük és pépet teszünk hozzá.

Pép: Fél liter tejben 3 kanál lisztből pépet főzünk. Kihűltjük. 3 tojássárgáját 10 dkg porcukorral kikeverjük, teszünk beleteszünk 1 dl olajat, 1 dl ecetet, 3 kanál mustárt. Mindezt elkeverjük és ráöntjük a krumplira. Tetszés szerint sózzuk.

3 - Paprikás krumpli

Hámozz meg 1 kg nyers krumplit és szeleteld fel legalább négy részre. Süss ki 10 dkg szalonnát, futtass meg rajta egy fej apróra vágott hagymát, szórd meg piros paprikával és keverd bele a krumplit.

Egy kis ideig kevergesd a zsírban, majd ereszd fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Sózd meg és ha van, gazdagíthatod füstölt kolbásszal, csöves paprikával.

4 - Rémben sült krumpli

Leginkább téli eledel. Megmossuk a krumplit és forró sütőbe tesszük. Késsel szurkálva, vagy kézzel nyomkodva próbálgatjuk, meg-e puhult már. Ha kész, tálba szedjük és deszkára rakunk belőle, ahol két felé vagdaljuk, hogy jobban hűljenek.

Hagymát aprítunk tálba és megsózzuk. Hagyjuk egy óra hosszat hideg helyen érlelődni, miközben elveszti a kellemetlen csípős tulajdonságát.

Fagyos szalonnát vagyis sóban eltett szalonna, esetleg libazsír, kacsazsír, vaj illik hozzá. Hűtött vörösborral segítjük az emésztést.

5 – Parázsban sült krumpli

Jó volt a parázsban sült krumpli is. Ha elvégezték a napi munkát a spolherton és már közeledett a nyugovóra térés ideje, kialvóban volt a sporhelt tüze is és ez volt az alkalmas pillanat, hogy a meleg parázsban megsüljön a krumpli. Vacsorának szokták beállítani. Az ilyen krumpli íze jobb mint a másképp elkészítetté.

Ahol nem abban a helységben aludtak ahol fűtöttek, ott rongyba csavartak forró sült krumplit vagy rémben bemelegített téglát és alvás előtt azzal melegítették a hideg szoba ágyait.

Apám korosztályából származó emberek beszélték, hogy iskolába forró sült krumplit kaptak télen, hogy az melegítse őket a zsebükben. Kihűlve pedig megették.

De mi is kaptunk sült krumplit a zsebeinkbe, ha kimentünk télen csúszkálni vagy huzamosabb ideig játszani a hóban. Ott meg is éheztem és akkor sokkal jobban ízlett a krumpli, mint otthon.

Sok barátomnál volt olyan télidő, hogy egész napra egy tál rémben sült krumpli tátongott az asztalon és mást nem ettek, nem ehettek.

Máshol egy fazék főtt kukorica foglalta el a helyet a spolhert sarkában, állandóan meleg volt. Aki éhezett vehetett belőle, mert voltak olyan napok télidőben, hogy más nem volt.

6 – Pöfögős krumpli

Hámozd meg a meleg főtt krumplit. Nyomkodd szét kására, tegyél bele lisztet, zsírt. Melegítsd meg forróra. Ha pöfög, tedd olyan helyre, ahol sokáig megtartja a forró hőmérsékletét. Ott összefől a liszttel, és ízletes krumplikása lesz belőle.

 

Hal ételek

Halfélék

1 -Sült hal

Nagyon szerettem a ropogósra sült apró sós halacskákat. Azokban a toklász is megsült, vagyis nem jelentett veszélyt. Változatosság kedvéért néha megszórtuk törött borssal vagy csemege paprikával.

2 - Kirántott hal

A megtisztított, megsózott, porcolt halak lisztben, tojásban, prézliben hempergetve.

3 - Halleves

Leggyakrabban a folyóparton csináltuk bográcsban ott, ahol megfogtuk a halat. A bogrács alján szalonnát sütöttünk, megpaprikáztuk, aztán minden fűszert beleraktunk, amit szerettünk és minden alkalommal ízlett a leves. Legalább egy krumplinak benne kell lenni, mivel az szerint tudjuk, mikor kész a leves. Ha megfőtt a krumpli, a hal is kész. Tovább főzve szétfől a hal.

 

Lecsó félék

1 - Paradicsomos lecsó

Tegyél zsírra darabokra vagdalt friss zöldpaprikát, apríts rá hagymát, sózd meg és süsd mérsékelt tűzön addig, míg meg nem fonnyad az egész. Tegyél rá paradicsomot és jól főzd össze.

2 - Krumplis lecsó

Tegyél zsírra darabokra vagdalt friss zöldpaprikát, apríts rá hagymát, sózd meg és süsd mérsékelt tűzön addig, míg meg nem fonnyad az egész. Tegyél rá vékony szeletekre vagdalt nyers krumplit és addig párold, míg meg nem puhul a krumpli. Óvatosan kell keverni, hogy a krumpli össze ne törjön.

3 - Tojásos lecsó

Tegyél zsírra darabokra vagdalt friss zöldpaprikát, apríts rá hagymát, sózd meg és süsd mérsékelt tűzön addig, míg meg nem fonnyad az egész. Üss egy tálba néhány tojást, keverd ki, sózd meg és öntsd a paprikára. Óvatosan keverd míg meg nem sül a tojás.

 

Kukorica

1 - Pattogatott kukorica

Mi, gyerekek ,szerettük a pattogatott kukoricát. Ha kértük, kellett száraz rőzsét szednünk és elkészíteni az udvar közepén egy kis tűzrakást. Terka ángyi szokta csinálni úgy, hogy volt neki egy talán méteres átmérőjű szitája, amibe tette a kukoricát. Ezt mozgatta az udvar közepén égő tűz fölött addig, míg nem kezdtek pattogni a kukoricák. Ekkor gyorsan egy újságpapírt tett rájuk, hogy mind ki ne röpkökjenek pattogás közben. Néha lángra lobbant az ujságpapír és mi nagy örömmel ettük a szétpattogott kukoricát az udvar porából. Akkor a por nem volt egészségtelen.

2 - Főtt kukorica

Mikor még zsenge, jó csemege. A télen lemorzsoltat hosszú főzés után lehetett enni, de az már nem az igazi élvezet.

3 - Kukorica kása

A megdarált kukoricát hagyták duzzadni, aztán megfőzték. Tányéron sózták, zsírt, vagy tejet öntöttek rá. Máskor forró, aprított töpörtyűvel hintették, úgy ették. Gyerekeknek cukrot vagy lekvárt tettek a tetejére.

Káposztás ételek

1 - Disznótoros káposzta, toros káposzta, savanyú káposzta

Hozzávalók: savanyú káposzta, fejhús vagy oldalas, vagy farok. Továbbá zsír, liszt, só, vöröshagyma, babérlevél, bors, köménymag, A savanyú káposztát vízzel hígítva, hússal együtt főni tesszük és fölfűszerezzük. Ha megfőtt a hús és a káposzta, csinálunk hagymás rántást paprikával és berántjuk. Ezzel főzzük tovább. Néhol rizsát is szoknak bele tenni a főzési idő vége felé

2 - Paradicsomos káposzta

A megtisztított káposztát meggyaluljuk. Forrásban levő vízbe vagy csontlébe tesszük, megsózzuk, egy pici törött borsot adunk hozzá és egy fej hagymát teszünk bele. Ha felforrt, hozzáadjuk a paradicsompürét vagy paradicsomlevet és mérsékelt melegen főzzük.Ha megfőtt, kivesszük a hagymát és berántjuk világos rántással, melyhez fűszerpaprikát adunk. Mérsékelt melegen jól átforraljuk. Végül teszünk hozzá tejfelt. Szükség esetén sóval, cukorral megadjuk az utolsó ízét.

3 - Takartos káposzta,

Hozzávalók: darált hús, mely jó ha egy kicsit kövéres, kb. ötöd része rizs, 1 tojás, őrölt bors, só. Mindezt összegyúrjuk, gombócokat alkotunk belőle. Körbe rakjuk savanyú káposztával, aztán még azon keresztül körbenyomkodjuk a gombócokat, hogy mindegyikre ragadjon némi káposzta. Lábas aljába teszünk egy kis savanyú káposztát, arra rakjuk a gombócokat. A gombócok tetejére megint egy réteg káposztát. Ha sok a gombóc, akkor rétegezzük tovább, vagyis kis réteg káposzta, megint egy régeg gombóc, stb. Végül a tetején káposzta legyen. Annyi vizet öntünk rá, hogy elbukjon. Kb. egy óra hosszat főzzük, majd fölső részt hagymás rántással berántjuk és még lassú forrással főzzük. Gyors forrásnál szétesnének a gombócok. A gombócokat nem kevergetjük.

 

Húsos ételek

1 - Leöntött - (Sült hús paradicsomos pépben)

Zsíron sütni kalbászt, szalonnát, ráönteni az áttört paradicsomot, megsózni. Szalkai bicskával vágunk kenyérdarabkát, rászúrjuk a bicskára és törölgetve esszük.

2 - Saláta

Egy liter vízben ecetet, cukrot, sót összefőzünk. A mennyiséget állandó kóstolgatással állapítjuk meg. Ha langyosra vagy hidegre kihűlt, belerakjuk a megtisztított friss fejes salátát. Tálba kiszedjük egy kis lével és arra tesszük a forró sült húst. Sokszor jobban ízlik, ha a megfonnyadt salátára tesszük a még sistergő szalonnát.

3 - Pörkölt csirke

A csirkét kis darabokra vágni. A hagymát apróra vágva, forró zsírban aranysárgára sütni. Ekkor tesszük hozzá a pirospaprikát (egy kávéskanál). Rátesszük a csirkedarabokat és kissé átkeverjük néhány percig. Kevés vizet öntünk alá, pároljuk és zsírjára lesütjük. Kávéskanál lisztet teszünk rá és ezzel is sütjük. Végül annyi vizet öntünk rá, hogy sűrű mártása legyen.

4 - Paprikás csirke

Paprikás csirkét ugyanúgy készítjük mint a pörköltet, csak tálalás előtt egy kis tejfölt teszünk hozzá. Galuskával tálaljuk. Anyám szokott bele főzni egy szem szagos borsot és foghagymát.

5 - Sült füstölt szalonna, (füstölt sonka, füstölt kolbász) tojással

Egy kis zsíron, vagy vízzel aláöntve saját zsírjában megsütjük bármelyiket a húsfélék közül. Kenyérrel esszük. Forralt bort iszunk hozzá.

De üthetünk rá tojást vagy tojásokat és tükörtojás módra sütjük. Van, aki egy tálban külön kiveri a tojásokat és aztán önti a forró húsra. Ha megsült a tojás is, akkor kész az étel.

 

Kenyér

Aki a kenyérhez nyúlt, az mindig keresztet vetett rá és lélekben megköszönte, hálát adott érte az Istennek. Ez nem csak tradíció volt, hanem mély emberi meggyőződés, hogy kutyakötelességünk hálálkodni a mindennapi eledelért. Ha a gyerekek másképp bántak a kenyérrel, nagyon meg lettek dorgálva.

1 - Pirított kenyér, bundás kenyér

A sporhelt forró platnyija volt alkalmas kenyér pirításra. Többféle képen fogyasztottuk. Szárazon, megzsírozva, fokhagymával bekenve, nyers tojással bekenve, majd zsíron kisütve.

2 - Kenyér

Amit a legnehezebb elmondanom, az a péknél sült házi kenyér íze, zamata.

Ez a kenyér ízletes volt magán is. Egyesek megsózták. Ha libazsírral, kacsazsírral ettük, akkor megsóztuk és néha vöröshagymát aprítottunk rá. Ha disznózsírral ettük, akkor vagy csak megsóztuk, vagy megszórtuk piros paprikával.

Az öregek száraz kenyeret, kenyérhéjat hordtak zsebeikben vagy a kötény mellénye mögött. Ha megéheztek valahol útfélen, azt harapdálták.

Rengetegen kezdték a napot egy korty pálinkával és utána egy harapás kenyérrel.

Gyerekeknek gyakori eledele volt a lekváros kenyér és a cukrozott kenyér.

Utószó

Ugye, hol a pörköltek, kalácsok, rétesek, lepények, kocsonya, disznótoros finomságok, lakodalmi ínyenc falatok és még sok más. Lehetne róluk, más falatokról Ipolyszalkán, sokat írni, de máshol, másképp. Ez a füzet teljesítette a föladatát így ahogy van.

Sosem szerettem a történelemnek azt az oldalát, mikor arra kényszerítettek az iskolákban, hogy számon tartsuk, ki mikor, mennyi embert gyilkolt vagy nyomorított meg. Ne a hadviselés története legyen a történelmünk. Habár azokból is lehet okulni, ha értelmes oldalról és értelmes mértékben foglalkozunk velük. Vannak azonban emberbarátibb optikák is, melyeken keresztül célszerűbb, értelmesebb, fontosabb méregetni, kutatni a múltunkat. Ha helyesen állunk hozzájuk, egészséget, örömet és okos gondolatokat találunk magunknak és másoknak is.

3/ Rövid bibliai olvasmány (tradíció mint elődeink üzenete)

Tanítás az alázatosságról

Majd versengés támadt az apostolok között, hogy melyikük nagyobb. Erre Jézus ezt mondta nekik: „A királyok uralkodnak a népeken, s akiknek hatalom van a kezükben, jótevőknek hívatják magukat. Közöttetek ne így legyen. A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró mintha szolga volna. Mert ki nagyobb, aki az asztalnál ül, vagy aki felszolgál? Nyilván az, aki az asztalnál ül. Én mégis úgy vagyok köztetek, mintha szolgátok volnék.” (Lk 22, 24-27) AIOPIII.

 

7/ Mária-tisztelet

AVE MÁRIA - (részlet Váci Mihály verséből)

 

Csak álmodom rólad, ahogy a befagyott tavak álmodhatnak az égről,

s derengsz Te bennem, mint az égmerengés a jégalatti mélyből.

Csak álmodom rólad - ahogy a hómezők alatt a behegedt barázdák,

susogsz bennem örökkön, ahogy a fagyos rögökben a hízelgő rozstáblák;

ahogy a leásott oszlopokban zokognak a legallyazott lombok;

- zúzott rönk, tört hasáb vagyok: - erdőid bennem suhogva kibontod!

 

Neved forró áhítata lehervadna itt a lucskos hideg közönyben,

mint halk imák a sárba csuklanak a tipró körmenetben.

Ki érezné meg itt azt a bölcső-meleg mennyet,

amelynek enyhe üde neved imádkozva engemet elmelenget.

Ki értené meg itt e hótól fuldokló, elkékült arcú télben

neved tavaszi szeleit, melyek májust tartanak bennem ébren.

Hogyan is hangzana e fagyvijjogásban ez a pacsirta-sírás?

recsegő jégmezők fölött hogyan suhoghatna neved - e virágnyílás?

 

 

 

magazin-obal.jpg